A hatalmas Indiai-óceán horizontjából zöld pálmák tűnnek elő,
Ez a szülőföldem, ez a Maldív-szigetek,
A tiszta kék tengerről, mint gyöngyszem tűnik elő,
Ez a szülőföldem, ez a Maldív-szigetek             (Maldív népdal)

Ezekkel a sorokkal köszöntjük a kedves Olvasót a trópusi Maldív-szigeteket bemutató honlapunkon, a weboldal böngészéséhez kellemes szórakozást kívánunk!

 


A Maldív szigetekről

Elhelyezkedés

A szigetcsoport természetes határvonalat alkot az Indiai-óceánon az északi széleeség 7° 6' 30" és a déli szélesség 0° 41' 48", és a keleti hosszúság 72° 32' 30" és nyugati hosszúság 73° 45' 54" között. Legközelebbi szomszédai India és Sri Lanka, melyek a Maldív szigetcsoporttól északkeletre fekszenek.

Időeltolódás: GMT + 5 óra

Fősziget: Male'

Szigetek száma: 1190

Lakott szigetek száma: 200

Üdülőszigetek száma: 97

Népesség: 300.000 fő

Fő iparágak: turizmus és halászat

Pénznem: Rufiyaa ( 1 USD=12,85 MRF)

Hálózati feszültség: 220 V, a csatlakozó hárompontos, ezért adapter szükséges

Hivatalok nyitvatartása: vasárnap-csütörtök 08.00-16.00

Bankok nyitvatartása: vasárnap-csütörtök 09.00-15.00



Földrajz

Az Indiai-óceánban az Egyenlítő közelében 800 km hosszan húzodó korallzátony-füzér alkotja az országot. A zátonyok ún. atollokba csoportosulnak. 26 atoll van, melyek 2 sorban helyezkednek el, az atollokon belül megközelítőleg 1200 korallsziget található, a pontos számuk nagymértékben függ a dagály és apály váltakozásától, illetve a viharoktól, melyek könnyedén elsöpörhetnek létező szigeteket és újakat hozhatnak létre. Az apály idején látható homokzátonyok és korallfoltok hat óra múlva, dagály idején már akár el is süllyedhetnek.

A szárazföld teljes területe kb. 298 km 2 , így ez Ázsia legkisebb országa.  A szigetek egy atoll-lánc mentén fekszenek, mely 130 km széles, és 90.000 km2 .

Az egész ország maximum magassága nem nagyobb 3 m tengerszint feletti magasságnál.



Történelem

A Maldív-szigetek első telepeseinek az eredete, az iszlámra való áttérésük előtt, ismeretlen. A friss régészeti leletek arra engednek következtetni, hogy a szigetcsoportot már az i.e. 1500-ban is lakták.

A maldívok - akik szeretik egyébként szeretik a legendákat - történetüket a következőképpen mesélik az iszlámra történő áttérésükről:
A legenda szerint egy Ranaamari nevű tengeri szörny rendszeresen követelet álodaztokat, fitala, szűz lányok személyében Male városában. Abdul Barakaath Ul Barbary, egy marokkói származású fiatalember úgy döntött, hogy szembeszáll a szörnnyel. Elfoglalta az egyik áldozati lány helyét és elűzte a démont, a Koránból - az iszlám szent könyvéből való felolvasással.

A maldív királyt - aki buddhista volt - annyira lenyűgőzteBarbary tette, hogy áttért az iszlám vallásra.

Ezenkívül ott van még Bodu Thakurufaaru története, aki a portugál megszállóktól mentette meg a maldívokat. A történetek közül nagyon sok anekdotaszerű, mely igazi tényeken alapul.

Történelmi naptár:

I.e.500.: az első telepesek megérkeznek a szigetre

1153.: áttérés az iszlám vallásra, szultánság kezdete

1158.: a portugálok megszállják a szigetet, 15 évig uralkodnak

1573.: Mohamed Thakurufaamu felszabadítja a szigetet a prtugál uralom alól

1752.: az Ali Raja királyi család megtámadja a szigetcsoportot, 3 hónapig uralkodnak, utána a maldívok visszaszerzik függetlenségüket

1887.: brit protektorátus alá kerülés

1932.: az első alkotmány kihirdetése, majd később nem bizonyult megfelelőnek és ezért elvetették

1953.: Maldív-szigetek köztársaság lesz Mohamed Ameen elnökkel

1954.: Ameen elnököt elkergetik, visszatérnek a szultánsághoz, Mohamed Fareed lesz a szultán

1965.: Maldív-szigetek független lesz, a britek lemondanak a protektorátusról

1968.: szultánság vége, megalakul a második köztársaság, Ibrahim Nasir elnökkel

1972.: az ország megnyitja kapiut a turizmus előtt



Kultúra

Maldív-szigetek az Indai-óceán egyik fontos kereskedő útjai közé tartozott. Így sokféle ember találkozott itt a világ minden pontjából, régióiból. A népek áramlása miatt a kultúra is színesebb lett, ez érzékelhető a nyelvebn, művészetben, hitben.

A maldívok félénkek, de barátságosak, toleránsak és tisztelettudók, olyan szívesen látták több ezer évvel ezelőtt azokat a tengeri kereskedelemmel foglalkozó utazókat is, akik a mai barátságos arcokon felfedezhető egzotkius vonások keverékét eredményezték. Egy teljes mértékben iszlám ország részeként, a maldív társadalmat szigorú isz lám jog és vallási hiedelem jellemzi.Azért az iszlám mellet érzékelhető a buddhista hatás is (pl. természet feletti lényekben való hit), mely az első telepeseknek köszönhető, mely az 1153. előtti időkből való.

A sokféle keveredésből származó kultúra érződik a művészetekben is. A népszerű Bodu Beru tánc például a kelet afrikai dobolásból ered. A dhoni - különleges maldív kishajó - jelentősen hasonlít az arab dow-okra. Az antik mecsetekben található fából készült, bonyolult, részletesen kidolgozott gerendákon a délkelet-ázsiai hatás érződik.

A maldívok nyitottak az újdonásogkra. Így kultúrájuk is folymatosan fejlődik. A helybéliek még mindig csak szinte halat esznek, és a halászok még mindig napokat töltenek kint a tengeren, de a turizmus jelentős fellendülést eredményez. A legtöbben abban hisznek, hogy a hit teremt egységet és azonosságot, de az ország új reformjai - melyek átalakítják a kultúrát is - szükségesek.

Kiemelt ünnepek 2011-ben:

Január 1. Újév napja

Február 4. Nemzeti ünnep

Február 15. Mouloud (Próféta születésnapja)

Március 7. az iszlám vallás felvétele

Július 26. Függetlenség napja

Augusztus 1. Ramadan kezdete

Augusztus 31. Eid ul-Fitr vagy Id-Ul-Fitr Ramadan vége

November 3. Győzelem napja

November 5. Haj napja

November 6. Eid al-Adha

November 11. Köztársaság napja

November 27. Iszlám Újév

December 10. Halászok napja

December 17. Nemzeti ünnep



Időjárás és klíma

A Maldív-szigetek egész évben ideális nyaralóhely. A napok általában forrók és párásak, amit az állandó, lágy szellő tesz elviselhetővé. A hőmérséklet ritkán esik 25 °C alá és általában eléri a 30°C-os határt. A víz hőmérséklete 25-29 °C között ingadozik, ami tökéletes körülményeleket biztosít.

Minden évben két monszun sújt le a Maldív-szigetekre: északkeleti monszun (száraz szezon) és délnyugati monszun (nedves szezon). A száraz monszun idején - ami novembertől áprilisig tart - a legjobb idelátogatni, amikor valószínűleg kék eget és napsütést találunk. A főszezonon kívüli időszakban a délnyugati monszun alatt (májsutól októberig) a forró napokat gyakran szakítják félbe viharok és trópusi zivatarok, de ez még akár kellemes is lehet a forróságban. Sőt aki olyan bátor, hogy ilyenkor mártozik meg a tengerben, még melegebbnek érzi a vizet.

 



Növényvilág és állatvilág

Növényvilág

Korallos jellege miatt, a Maldív-szigetek nem alkalmas a változatos növényvilág kialakulására. A szigetek növényzetefőelg kókuszdiófából, fügefából, csavartfenyőből, szőlőből és mangrovefából áll. A parthoz közelebb a növények szívósak és jól bírják a a sót, a part mentén lévő növények, alig haladják meg az 5 méteres magasságot. Néhány gyönyörű virágzó növényt, mint pl. a bougainvillalat, a vörös hibiszkuszt és a frangipánit termesztik. A rózsaszín rózsa a Maldív-szigetek nemzeti virága.

 

Állatvilág

A tenger élővilágával ellentétben, ahol korallfajok, zátonyhalak és nagy, nyíltvízi halak pompáznak végtelen színben, a vadélet a víz felett eléggé szorványos. Az elmúlt időszakban a kormány növekvő érdeklődést mutat a környezet iránt. Lépéseket tettek egy Nemzeti Környezetvédelmi Tanács létrehozására a kutatói és megőrzési munka támogatása érdekében.
A következő állatfajtákkal találkozhatunk a szigeteken: gyümölcsevő denevér, gekkó, kerti gyík, skink, koel madár, zöld örvös papagáj, fehérmellű vízityúk, barna noddi, 67 fajta pillangó, kis skorpió, nagy százlábú.

(Forrás: Stefania Lambert - Útikalauz Maldív-szigetek)